{"id":217,"date":"2023-08-04T11:06:36","date_gmt":"2023-08-04T11:06:36","guid":{"rendered":"http:\/\/benezoltan.hu\/?p=217"},"modified":"2023-08-04T11:31:33","modified_gmt":"2023-08-04T11:31:33","slug":"az-irodalom-hosszutavfutoja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/benezoltan.hu\/?p=217","title":{"rendered":"Az irodalom hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3ja"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ol\u00e1h Andr\u00e1s k\u00e9sz\u00edtett velem interj\u00fat az \u00e9v elej\u00e9n, amely a Parrtium 2023. tavaszi sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. A teljes lapsz\u00e1m, benne a besz\u00e9lget\u00e9ssel (9-13. oldal) itt olvashat\u00f3: <a href=\"https:\/\/partiumonline.hu\/partium-lapozo\/partium-lapozo-2023\/\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">https:\/\/partiumonline.hu\/partium-lapozo\/partium-lapozo-2023\/<\/a><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az interj\u00fa pedig al\u00e1bb is:<\/p>\n\n\n\n<!--more-->\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Az irodalom hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Interj\u00fa bene Zolt\u00e1nnal<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Kamaszkorod \u00f3ta Szegeden \u00e9lsz, a bety\u00e1rok f\u00f6ldj\u00e9n\u2026 R\u00f3zsa S\u00e1ndor az \u00edr\u00e1saidban is felbukkant. Gyerekkorodban j\u00e1tszottatok \u201ebety\u00e1rosat\u201d? \u00c9rdekeltek a Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek, legend\u00e1k?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 T\u00edz\u00e9ves korom \u00f3ta \u00e9lek Szegeden, de m\u00e1r el\u0151tte is gyakori vend\u00e9g voltam a V\u00e1rosban, hiszen a csal\u00e1dom, azaz a felmen\u0151im egy r\u00e9sze innen sz\u00e1rmazik, a sz\u00fcleim itt v\u00e9gezt\u00e9k a f\u0151iskol\u00e1t-egyetemet, s itt is szerettek volna dolgozni a diploma megszerz\u00e9se ut\u00e1n, \u00e1m ezt a v\u00e1gyukat csak 1983-ban siker\u00fclt val\u00f3ra v\u00e1ltaniuk, akkor t\u00e9rhettek vissza Szegedre\u2026 Bety\u00e1rosat nem j\u00e1tszottunk, legink\u00e1bb fociztunk meg a semmittev\u00e9st \u0171zt\u00fck igen magas szinten, de R\u00f3zsa S\u00e1ndorral az\u00e9rt kor\u00e1n tal\u00e1lkoztam, mindenekel\u0151tt a Szinet\u00e1r-f\u00e9le sorozat r\u00e9v\u00e9n, amely \u2212 megd\u00f6bbent\u0151 m\u00f3don \u2212 nem a par\u00f3dia sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt. Mindenesetre a filmsorozat nyom\u00e1n sz\u00fclettek sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kaink (teh\u00e1t m\u00e9gsem eg\u00e9szen igaz, hogy nem j\u00e1tszottunk bety\u00e1rosat), ezek azonban nem v\u00e1ln\u00e1nak sem a film, sem R\u00f3zsa S\u00e1ndor dics\u0151s\u00e9g\u00e9re\u2026<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Mi ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmed az irodalom fel\u00e9? Honnan eredt a k\u00e9sztet\u00e9s, hogy \u00edrni kezdj?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 \u00c9desap\u00e1m irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt n\u0151ttem f\u00f6l. Sok-sok k\u00f6nyv k\u00f6z\u00f6tt. Ennek ellen\u00e9re igen nehezen tanultam meg olvasni. Az als\u00f3tagozatot Tiszak\u00e9csk\u00e9n j\u00e1rtam, 1979 \u00e9s 1983 k\u00f6z\u00f6tt, a sz\u00fcleim ott tan\u00edtottak az \u00e1ltal\u00e1nos iskola f\u00f6ls\u0151 tagozat\u00e1ban, illetve a gimn\u00e1ziumban, s az \u00e9n tan\u00edt\u00f3 n\u00e9nim, az \u0151 koll\u00e9g\u00e1juk, \u201979 kar\u00e1csonya el\u0151tt sz\u00f3lt \u00e9desany\u00e1mnak, hogy baj van, a gyerek nem tud olvasni. Any\u00e1m elcsod\u00e1lkozott, mert mikor otthon olvastatta velem az olvas\u00f3k\u00f6nyv sz\u00f6vegeit, megbirk\u00f3ztam vel\u00fck \u2212 csakhogy ezek mind olyanok voltak, amelyeket \u00f3r\u00e1kon m\u00e1r elolvastunk p\u00e1rszor, \u00e9n meg egyszer\u0171en eml\u00e9keztem az eg\u00e9szre. Olvasni azonban t\u00e9nyleg nem tudtam. Valamikor 1980 elej\u00e9re tanultam meg, azt hiszem. Az olvas\u00e1st az apai nagyap\u00e1m szerettette meg velem a F\u00fcles \u00fajs\u00e1g k\u00e9preg\u00e9nyei \u00e1ltal. A <em>Winetou<\/em>t, amely tal\u00e1n az els\u0151 reg\u00e9ny lehetett az \u00e9letemben, el\u0151sz\u00f6r \u00edgy, azt\u00e1n k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban is olvastam. S hogy honnan ered a k\u00e9sztet\u00e9s az \u00edr\u00e1sra? Nem biztos, hogy erre tudok pontos v\u00e1laszt adni. Tal\u00e1n amikor elkapott az olvas\u00e1s l\u00e1za, amely mind a mai napig nem csillapodott, egy\u00fattal az is f\u00f6lmer\u00fclt bennem, hogy ha olvasni ilyen csod\u00e1latos, akkor \u00edrni biztosan legal\u00e1bb annyira az, hacsak nem m\u00e9g nagyszer\u0171bb\u2026<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Hogyan indult a p\u00e1ly\u00e1d? Tekintesz-e valakit mesterednek? Volt-e olyan szerkeszt\u0151 vagy kort\u00e1rs \u00edr\u00f3, aki egyengette az utad, akinek a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen odafigyelt\u00e9l?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 A T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Gimiben, ahov\u00e1 j\u00e1rtam, minden \u00e9vben hirdettek irodalmi p\u00e1ly\u00e1zatot, s \u00e9n minden \u00e9vben \u00edrtam erre valamit. Minden \u00e9vben nyertem is valamit, de soha nem az els\u0151 d\u00edjat. Ez \u00f3vatoss\u00e1gra intett. Az egyetemen azt\u00e1n a dekonstruktivizmus meg a sz\u00f6vegel\u00e9s (azt hittem, v\u00e9gleg) elvette a kedvem az eg\u00e9szt\u0151l. Az olvas\u00e1st\u00f3l ugyan nem, az \u00edr\u00e1st\u00f3l viszont er\u0151sen. A sz\u00f6veg terminus kapcs\u00e1n mindm\u00e1ig egyet \u00e9rtek Csik\u00f3s Attil\u00e1val: az utols\u00f3 vacsor\u00e1t is nevezhetj\u00fck kaj\u00e1l\u00e1snak, ugyanakkor az\u00e9rt csak t\u00f6bbr\u0151l van itt sz\u00f3\u2026 K\u00e9s\u0151bb, a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kezdtem \u00fajra \u00edrni, \u00e9s 2001-t\u0151l jelennek meg \u00edr\u00e1saim. Orsz\u00e1gos lapban el\u0151sz\u00f6r Ol\u00e1h J\u00e1nos k\u00f6z\u00f6lt, a Magyar Napl\u00f3ban. S ha m\u00e1r szerkeszt\u0151k, h\u00e1t Olasz S\u00e1ndor nev\u00e9t f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl meg kell eml\u00edtenem&#8230; Temesi Ferivel az ut\u00f3bbi \u00f6t-hat \u00e9vben eg\u00e9szen saj\u00e1tos viszony alakult ki k\u00f6zt\u00fcnk, amely els\u0151sorban bar\u00e1ti, \u00e1m egyben kicsit mester \u00e9s tan\u00edtv\u00e1ny nexus is. Term\u00e9szetesen nagy \u00f6r\u00f6m, hogy magamon \u00e9rzem Ilia Tan\u00e1r \u00dar vigy\u00e1z\u00f3 tekintet\u00e9t, rendszeres elektronikus levelei f\u00f6lbecs\u00fclhetetlenek. A kort\u00e1rsaim k\u00f6z\u00fcl ugyancsak sokan vannak, akiknek sokat adok a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re, Horv\u00e1th Benc\u00e9\u00e9re legink\u00e1bb, aki bar\u00e1tom \u00e9s szerkeszt\u0151m egyar\u00e1nt a Kort\u00e1rs Kiad\u00f3n\u00e1l, vagy Nagy Kopp\u00e1ny Zsolti\u00e9ra, Szentm\u00e1rtoni Jani\u00e9ra, Luzsicza Pist\u00e1\u00e9ra. Sok fontos, tanuls\u00e1gos \u00e9s hasznos besz\u00e9lget\u00e9st folytatunk a koll\u00e9g\u00e1immal, az Irodalmi Jelen szerkeszt\u0151ivel is\u2026<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 L\u00e1that\u00f3an \u00e9rdekel a t\u00f6rt\u00e9nelem. Ez visszak\u00f6sz\u00f6n az \u00edr\u00e1saidb\u00f3l. Honnan ered ez a vonzalom?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Eg\u00e9szen kiskoromt\u00f3l fogva vonzott a t\u00f6rt\u00e9nelem. Kezdetben (a magyar mellett) t\u00f6rt\u00e9nelem szakra is j\u00e1rtam az egyetemen, amit azt\u00e1n nem fejeztem be. De az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e9s a vonzalom megmaradt. Ma is \u00e9l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 A<em> Sarki f\u00e9ny<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyedben er\u0151sen beleny\u00falt\u00e1l a t\u00f6rt\u00e9nelembe. A \u201emi lett volna, ha\u201d t\u00e9telb\u0151l kiindulva \u00e1br\u00e1zoltad a jelenkori vil\u00e1got. Mi\u00e9rt \u00e9rezted fontosnak megmutatni, hogy a m\u00e1sik \u00fat sem felt\u00e9tlen\u00fcl a paradicsomba vezet?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Az ukr\u00f3nia rendk\u00edv\u00fcl izgalmas m\u0171faj. Val\u00f3ban a \u201emi lett volna, ha\u201d f\u00f6lvet\u00e9sb\u0151l indul ki. Ahogyan az ut\u00f3pia a seholhely (a toposz, azaz hely jelent\u00e9s\u0171 g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3, foszt\u00f3k\u00e9pz\u0151vel ell\u00e1tva), \u00fagy az ukr\u00f3nia a seholid\u0151 (a kronosz, azaz id\u0151 jelent\u00e9s\u0171 g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3, szint\u00e9n foszt\u00f3k\u00e9pz\u0151vel ell\u00e1tva), vagyis egy olyan jelen (mert az ukr\u00f3nia mindig jelenidej\u0171), amelynek a m\u00faltj\u00e1ban valami m\u00e1sk\u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9nt, mint az \u00e1ltalunk ismert val\u00f3s\u00e1gban. Azt hiszem, egy-egy ukr\u00f3nia v\u00e9giggondol\u00e1sa nem haszontalan, gondoljanak err\u0151l b\u00e1rmennyire is m\u00e1st a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek. A <em>Sarki f\u00e9ny<\/em> egy olyan jelenben j\u00e1tsz\u00f3dik, amelynek m\u00faltj\u00e1ban sem els\u0151, sem m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa nem d\u00falt, s nagyj\u00e1b\u00f3l-eg\u00e9sz\u00e9b\u0151l az 1910-es \u00e9vek status quoja jellemzi a 2010-es \u00e9veket is. Hogy m\u00e9gis sok tekintetben hasonl\u00edt az a vil\u00e1g a mi\u00e9nkre, annak az oka, azt hiszem, egyszer\u0171: az ember ebben is, abban is ugyanaz, motiv\u00e1ci\u00f3i, v\u00e1gyai, f\u00e9lelmei, frusztr\u00e1ci\u00f3i alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek, ahogyan hib\u00e1i \u00e9s er\u00e9nyei sem.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Persze nem csup\u00e1n a m\u00falt, hanem a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 is foglalkoztat. <em>\u00c1ramsz\u00fcnet <\/em>c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyed mintha el\u0151re vet\u00edten\u00e9 a jelenkori civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00e9g\u00e9t. Ilyen tragikusnak l\u00e1tod a helyzetet?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 B\u0151 h\u00fasz \u00e9ve szajk\u00f3zom, hogy egy civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00e9gnapjaiban \u00e9l\u00fcnk. Igaz, ezek a v\u00e9gnapok m\u00e9g eltarthatnak ak\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vtizedekig is, kiutat azonban nemigen l\u00e1tok. \u00dagy v\u00e9lem, egy meg\u00e1ll\u00edthatatlan, vagy legal\u00e1bbis m\u00f3dfelett nehezen megf\u00e9kezhet\u0151 folyamat r\u00e9szesei vagyunk, amely v\u00e9gleg \u00e9s tal\u00e1n visszaford\u00edthatatlanul f\u00f6lsz\u00e1molja azokat az emberi alap\u00e9rt\u00e9keket, amelyek \u00fagy p\u00e1rsz\u00e1z \u00e9vezreden kereszt\u00fcl meghat\u00e1rozt\u00e1k a fajunk \u00e9let\u00e9t, mindennapjait \u2212 els\u0151sorban arra gondolok, hogy az organikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s (imm\u00e1ron) a csal\u00e1d is sz\u00e9tzil\u00e1l\u00f3dott, sz\u00e9tzil\u00e1l\u00f3dik. A kapitalizmus \u00e9s a kommunizmus egyar\u00e1nt bomlasztotta mindkett\u0151t, s teszi ezt ma is, m\u00e1rpedig a homo sapiens k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl nem igaz\u00e1n lehet homo sapiens\u2026 A lassan, de biztosan glob\u00e1liss\u00e1 t\u00e1gul\u00f3 ny\u00edlt, fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalommal egyfajta poszthum\u00e1n faj alakulhat ki, amely (t\u00f6bb m\u00e1s, az emberi nemet meghat\u00e1roz\u00f3 tulajdons\u00e1g elveszt\u00e9se mellett) m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll, hanem fogyaszt\u00e1sra kondicion\u00e1lt egyedekb\u0151l. Ez pedig \u00e9rtelmez\u00e9semben a homo sapiens \u201ekihal\u00e1s\u00e1t\u201d jelent(het)i, ha nem is fizikai \u00e9rtelemben. Ink\u00e1bb \u00fagy, hogy poszthum\u00e1nokk\u00e1 v\u00e1lunk. Ami lehet, hogy egy k\u00f6vetkez\u0151 evol\u00faci\u00f3s l\u00e9pcs\u0151fok, \u00e1m az sem kiz\u00e1rt, hogy valami eg\u00e9szen m\u00e1s. \u2212 Ezt mi m\u00e1r nem tudjuk meg.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Egyszer m\u00e1r Mad\u00e1ch is felv\u00e1zolta, milyen \u00fat vezet az ember trag\u00e9di\u00e1j\u00e1hoz. \u00c9rt\u00e9kzavaros vil\u00e1gunkban milyen szerep jut az \u00edr\u00f3nak, az irodalomnak?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Nem hiszem, hogy \u00fcdv\u00f6s, ha az \u00edr\u00f3 vagy az irodalom a megv\u00e1lt\u00f3, a tan\u00edt\u00f3, az \u00fatmutat\u00f3 szerep\u00e9ben tetszeleg. Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy az irodalomnak nincs k\u00f6z\u00e9leti, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi relevanci\u00e1ja, de azt hiszem, mindenekel\u0151tt \u2013 a bolyg\u00f3 nyolcmilli\u00e1rdnyi lakos\u00e1hoz viszony\u00edtva \u2212 viszonylag kev\u00e9s ember legbens\u0151bb mag\u00e1n\u00fcgye.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 <strong>1989-ben jelent meg B\u00e1nlaky P\u00e1lnak egy k\u00f6nyve <em>A vid\u00e9kis\u00e9g t\u00fcnetei<\/em> c\u00edmmel, amiben a kisv\u00e1rosr\u00f3l, a kisv\u00e1rosi \u00e9rtelmis\u00e9gr\u0151l form\u00e1lt v\u00e9lem\u00e9nyt\u2026 \u00c9rz\u00e9sed szerint kimutathat\u00f3-e napjainkban \u201evid\u00e9kis\u00e9g\u201d? Ha igen, ennek mik a t\u00fcnetei? S ez megjelenik-e az irodalomban?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Sok helyen elmondtam m\u00e1r, most is megteszem: kamaszkoromban, a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n mindig a szegedi nagyposta el\u0151tt tal\u00e1lkoztunk a bar\u00e1taimmal, miel\u0151tt belev\u00e1gtunk az est\u00e9be, \u00e9jszak\u00e1ba; a posta \u00e9p\u00fclet\u00e9nek azon a sark\u00e1n, ahol k\u00e9t lev\u00e9lny\u00edl\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3. Az egyik f\u00f6l\u00e9 azt \u00edrt\u00e1k: <em>Helyi<\/em>, a m\u00e1sik f\u00f6l\u00e9: <em>Vid\u00e9ki<\/em>. Nam\u00e1rmost, ha valaki Budapestre akart levelet k\u00fcldeni, az mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en nem a <em>Helyi<\/em> felirat\u00fa ny\u00edl\u00e1son pottyantotta be a bor\u00edt\u00e9kot, hanem a m\u00e1sikon. De hogy ne relativiz\u00e1ljam el a k\u00e9rd\u00e9st\u2026 V\u00e1rkonyi N\u00e1ndor mondta Bertha Bulcs\u00fanak egy besz\u00e9lget\u00e9sben, 1974-ben, hogy \u201evid\u00e9ki \u00edr\u00f3nak lenni h\u00e1tr\u00e1nnyal j\u00e1r.\u201d V\u00e9gel L\u00e1szl\u00f3 pedig Onagy Zolt\u00e1nnak egy m\u00e1sikban, 2009-ben, hogy \u201esajnos, a magyar kultur\u00e1lis szerkezet olyan, hogy vid\u00e9ki \u00edr\u00f3nak lenni eleve h\u00e1tr\u00e1ny.\u201d Vagyis ebben a k\u00e9rd\u00e9sben harminc\u00f6t \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel ugyanazt \u00e9rezte k\u00e9t, az irodalomban j\u00e1rtas ember. Amikor, ugyancsak 2009 k\u00f6r\u00fcl H\u00e1sz Robinak f\u00f6ltett\u00e9k a k\u00e9rd\u00e9st, hogy \u201eMilyen \u00e9rz\u00e9s vid\u00e9ki \u00edr\u00f3nak lenni?\u201d, azt v\u00e1laszolta, \u201evannak ennek el\u0151nyei \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyai is\u201d, majd azzal folytatta, \u201eh\u00e1tr\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1ul, hogy nem vagy benne a v\u00e9rkering\u00e9sben, nem l\u00e1tnak, nem tudnak r\u00f3lad. El\u0151ny: azzal, hogy nem tartozol semmilyen klikkhez, nem t\u00e1masztasz magaddal szemben olyan elv\u00e1r\u00e1sokat, amelyek nem is felelnek meg neked.\u201d \u00c9n azt hiszem, nem kell ezt a k\u00e9rd\u00e9st t\u00faldimenzion\u00e1lni. Magyarorsz\u00e1gon egyetlen olyan nagyv\u00e1ros van, amelyet b\u00e1rmely m\u00e1s orsz\u00e1gban is nagyv\u00e1rosnak nevezn\u00e9nek, ha metropolisznak nem is, \u00e9s ez Budapest. A magyar nagyv\u00e1rosok vil\u00e1gviszonylatban kisv\u00e1rosnak, a kisv\u00e1rosok falvaknak t\u0171nnek. Tal\u00e1n ebb\u0151l is k\u00f6vetkezik, hogy Magyarorsz\u00e1gon minden, ami nem Budapest, az vid\u00e9k \u2212 a fogalomnak nem ritk\u00e1n (t\u00e9nyleg) a provincia \u00e9rtelm\u00e9ben is. Ugyanakkor a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3val \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3s forradalommal meglehet\u0151sen nagy r\u00e9sze t\u0171nt el annak a h\u00e1tr\u00e1nynak, amely harminc \u00e9ve m\u00e9g szembe\u00f6tl\u0151en jellemezte a <em>nem-budapesti<\/em> t\u00e9rs\u00e9geket; mindazon\u00e1ltal a lehet\u0151s\u00e9gek tagadhatatlanul tov\u00e1bbra is sz\u0171kebbek a vid\u00e9ki v\u00e1rosokban, m\u00e9g ink\u00e1bb a falvakban, mint a f\u0151v\u00e1rosban. Viszont az \u00e1ldozat szerepe, amelyet ezek ismeret\u00e9ben a vid\u00e9ki \u00e9rtelmis\u00e9g (ide\u00e9rtve a vid\u00e9ki irodalm\u00e1rok egy r\u00e9sz\u00e9t is) mag\u00e1ra \u00f6lt, t\u00e1volr\u00f3l sem mindig \u00e9s kor\u00e1ntsem minden\u00fctt pozit\u00edv \u00e9s szimpatikus szerep. Mert bizony, a vid\u00e9ki \u00edr\u00f3knak is meg kell magukat emberelni\u00fck! Nem s\u00edrni-r\u00edni, panaszkodni, nem a megosztotts\u00e1got er\u0151s\u00edteni, v\u00e9lt \u00e9s val\u00f3s s\u00e9relmeket h\u00e1nytorgatni kell, hanem: dolgozni! Mert a vid\u00e9ki versus f\u0151v\u00e1rosi irodalomra is igaz az, amivel Temesi Ferenc 2017-ben, az \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9t szegedi megnyit\u00f3j\u00e1n mondott besz\u00e9d\u00e9t z\u00e1rta: \u201enincs k\u00e9t irodalom, csak egy van. Mert mindny\u00e1jan magyarul \u00edrunk, emb\u00f6r\u00f6k.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 A K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetemen is dolgozol. Mindemellett t\u00f6bb lap szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben is gondozod a pr\u00f3zarovatot. Nyilv\u00e1n rengeteg k\u00e9ziratot kell \u00e1tb\u00f6ng\u00e9szni. Hogy b\u00edrod a terhel\u00e9st? Nem megy ez az alkot\u00f3i munka rov\u00e1s\u00e1ra? Saj\u00e1t alkot\u00e1saidra tudsz-e szerkeszt\u0151i szemmel tekinteni? Sz\u00e9t tudod-e v\u00e1lasztani ezeket a szerepeket?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Musz\u00e1j sz\u00e9tv\u00e1lasztani. Persze nem mindig siker\u00fcl. \u00c9s term\u00e9szetesen van, amikor els\u0151 blikkre \u00fagy t\u0171nik, az alkot\u00f3munka rov\u00e1s\u00e1ra mennek az egy\u00e9b feladatok, de val\u00f3j\u00e1ban, azt hiszem, ezek a szerepek kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st. Az embernek arra van ideje, amire szak\u00edt. \u00c9s h\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lom szerkeszt\u0151i szemmel n\u00e9zni a saj\u00e1t dolgaimat is, de ez sosem megy j\u00f3l. Sokat molyolok mindig az \u00edr\u00e1saimmal, kimondottan szeretem is az ut\u00f3munk\u00e1t, de k\u00e9ptelen vagyok ugyan\u00fagy viszonyulni a saj\u00e1t pr\u00f3z\u00e1mhoz, mint m\u00e1s\u00e9hoz. A k\u00fcls\u0151, \u00e9les, figyelmes, hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 szem mindig hasznos.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Egy kor\u00e1bbi interj\u00faban nyilatkoztad, hogy borzaszt\u00f3 cs\u00fanya \u2013 szinte olvashatatlan \u2013 a k\u00e9z\u00edr\u00e1sod\u2026 Persze, ma m\u00e1r mindenki sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen vagy egy\u00e9b k\u00fcty\u00fck\u00f6n v\u00e9gleges\u00edti a mondanival\u00f3j\u00e1t, de f\u00f6lmer\u00fclt bennem a k\u00e9rd\u00e9s, hogy sz\u00fclettek-e valaha k\u00e9zzel \u00edrt alkot\u00e1said?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Kamaszkoromban, s tal\u00e1n m\u00e9g huszon\u00e9vesen n\u00e9h\u00e1ny, de ezek m\u00e1r nincsenek meg. M\u00e1r akkor is rond\u00e1n \u00edrtam, s ez az\u00f3ta csak fokoz\u00f3dott. Nem tudom, k\u00e9pes lenn\u00e9k-e m\u00e9g k\u00e9zzel \u00edrni. S ha igen, akadna-e valaki, bele\u00e9rtve magamat is, aki el is tudja olvasni\u2026<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>\u2212 Min dolgozol most? Mik a terveid?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Nemr\u00e9giben fejeztem be az <em>Igazak<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyt, amelynek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra 2019 \u00e9s 2022 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1t\u00f3l \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat nyertem el. A reg\u00e9nyb\u0151l b\u0151 harminc r\u00e9szlet megjelent foly\u00f3iratokban, s imm\u00e1r Horv\u00e1th Benc\u00e9n\u00e9l van a (virtu\u00e1lis) k\u00e9zirat, \u0151szre tervezz\u00fck a k\u00f6nyv megjelen\u00e9s\u00e9t. H\u00e1rom cselekm\u00e9nysz\u00e1l, h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadban (1818, 1918-19 \u00e9s 2019-20 k\u00f6r\u00fcl), Szegeden\u2026 Egy csal\u00e1d-, kaland- \u00e9s b\u0171n\u00fcgyi reg\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3, amely fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9ny is, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s v\u00e1rosreg\u00e9ny is, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt\u2026 \u00c9s m\u00e1r <em>A Sz\u00e9p Hel\u00e9na hal\u00e1la<\/em> c\u00edm\u0171 kisreg\u00e9nyen dolgozom, amelyre NKA alkot\u00f3i t\u00e1mogat\u00e1st nyertem. Ez 1938-ban j\u00e1tsz\u00f3dik, alapvet\u0151en a cselekm\u00e9ny szintj\u00e9n v\u00e9gs\u0151 soron krimi, de szerelmi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00e1l is lesz benne b\u0151ven. \u00c9s persze Szeged, nan\u00e1\u2026<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 <strong>Ebben az \u00e9vben kerek \u00e9vfordul\u00f3t \u00fcnnepelsz. R\u00f6videsen 50 \u00e9ves leszel\u2026 Visszatekintve az elm\u00falt \u00e9vtizedekre, mennyire \u00e9rzed kereknek az eddigi p\u00e1ly\u00e1dat?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u2212 Zsille G\u00e1bor bar\u00e1tom mondta egyszer, hogy az irodalom nem r\u00f6vid-, hanem hossz\u00fat\u00e1vfut\u00e1s. Maxim\u00e1lisan egyet\u00e9rtek vele. A pr\u00f3za k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az. S mivel rendszeresen futok, t\u00edz kilom\u00e9tern\u00e9l alkalmank\u00e9nt sohasem kevesebbet, ez\u00e9rt kiv\u00e1lt szeretem ezt a megfogalmaz\u00e1st\u2026 A kezdetekt\u0151l fogva megpr\u00f3b\u00e1ltam \u00e9letm\u0171ben gondolkodni. Szeretn\u00e9m hinni, hogy minden, amit \u00edrtam \u00e9s ezut\u00e1n fogok \u00edrni (legal\u00e1bbis a nagy r\u00e9sze) egy egys\u00e9ges, koherens eg\u00e9ssz\u00e9 \u00e1ll \u00f6ssze \u2013 m\u00e1r most is, de m\u00e9g ink\u00e1bb akkor, amikor majd lez\u00e1rul. Ottlik mondta, hogy az \u00edr\u00f3 a l\u00e9tez\u00e9s szakm\u00e1ban dolgozik: az \u00e9lete minden pillanat\u00e1ban, teh\u00e1t nem csak akkor, amikor le\u00fcl az \u00edr\u00f3asztalhoz, amikor birk\u00f3zik a nyelvvel, a sz\u00f6veggel, hanem minden egyes l\u00e9legzetv\u00e9telekor. Ezzel is egyet \u00e9rtek. N\u00e9ha \u00e9rzem is, mennyire takarom magam, vagyis Bene Zolt\u00e1n, az \u00edr\u00f3 milyen er\u0151sen kitakarja a \u201ecivil\u201d Bene Zolt\u00e1nt. Mik\u00f6zben a \u201ecivil\u201d Bene Zolt\u00e1n mindenf\u00e9le ny\u0171gje, \u00f6r\u00f6me-b\u00e1nata, vesztes\u00e9ge is meghat\u00e1rozza a m\u00e1sikat, az \u00edr\u00f3t, \u00f3hatatlanul. Valahogy \u00fagy m\u0171k\u00f6dik ez, mint egy puzzle: a alkot\u00f3elemek b\u00e1rhonnan sz\u00e1rmazhatnak (saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l, k\u00f6zvetlen\u00fcl megfigyelt esem\u00e9nyekb\u0151l, m\u00e9di\u00e1b\u00f3l \u2212 b\u00e1rhonnan), s ezekb\u0151l a darabk\u00e1kb\u00f3l rakunk \u00f6ssze egy k\u00e9pet, ami adott esetben egy val\u00f3s\u00e1g, m\u00e9g ha nem is l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1g. \u00c9s az olvas\u00f3 is \u00edgy m\u0171k\u00f6dik: mikor olvas, \u0151 is a vil\u00e1g elemeib\u0151l \u00e9p\u00edtkezik, azokb\u00f3l \u00e9p\u00edti f\u00f6l az \u00edr\u00f3 vil\u00e1g\u00e1t, amely akkor m\u00e1r az \u0151 vil\u00e1g\u00e1v\u00e1 (is) v\u00e1lik. Ez\u00e9rt nincs k\u00e9t egyforma olvasat, s emiatt van k\u00e9t szerz\u0151je minden irodalmi m\u0171nek: az \u00edr\u00f3 \u00e9s az olvas\u00f3. Ez az oka, hogy olyan sz\u00e9p ez\u2026 Azt mondan\u00e1m, Kundera ut\u00e1n szabadon, hogy olyan elviselhetetlen\u00fcl k\u00f6nny\u0171 az irodalom is, ak\u00e1r a l\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\">Ol\u00e1h Andr\u00e1s<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\">Partium 2023\/1.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"722\" height=\"1024\" src=\"http:\/\/benezoltan.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/08\/344585717_6294899317263776_6258905704048993223_n-722x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-218\" srcset=\"https:\/\/benezoltan.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/08\/344585717_6294899317263776_6258905704048993223_n-722x1024.jpg 722w, https:\/\/benezoltan.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/08\/344585717_6294899317263776_6258905704048993223_n-211x300.jpg 211w, https:\/\/benezoltan.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/08\/344585717_6294899317263776_6258905704048993223_n-768x1089.jpg 768w, https:\/\/benezoltan.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/08\/344585717_6294899317263776_6258905704048993223_n.jpg 939w\" sizes=\"auto, (max-width: 722px) 100vw, 722px\" \/><\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ol\u00e1h Andr\u00e1s k\u00e9sz\u00edtett velem interj\u00fat az \u00e9v elej\u00e9n, amely a Parrtium 2023. tavaszi sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. A teljes lapsz\u00e1m, benne a besz\u00e9lget\u00e9ssel (9-13. oldal) itt olvashat\u00f3: https:\/\/partiumonline.hu\/partium-lapozo\/partium-lapozo-2023\/ Az interj\u00fa pedig al\u00e1bb is:<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":218,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-217","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=217"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":225,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217\/revisions\/225"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/218"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=217"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=217"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/benezoltan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=217"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}