Beszélgetés Bene Zoltánnal az MCC Szegedi Képzési Központjában

Napjainkban a kortárs alkotók nemcsak műveiken keresztül, hanem közéleti kérdésekben is egyre gyakrabban hallatják a hangjukat. De vajon hogyan alakult mindez az elmúlt évtizedekben, és szükségszerű-e, hogy egy író vagy költő nyíltan megszólaljon társadalmi ügyekben? Esetleg éppen a művészet távolságtartása biztosítja a hitelességet?

A beszélgetés ezekre a kérdésekre Bene Zoltán író, szerkesztő és tanár segítségével keres választ. A Szegeden alkotó szerző a város kulturális életének meghatározó alakja, aki munkájában a nyitottság és a felelős megszólalás értékeit képviseli. Műveiben gyakran jelennek meg az identitás, a morális döntések és a közösségi felelősség kérdései.

Szó lesz az irodalommal való első találkozásról, az alkotás belső folyamatairól, a műfaji kötődésről és témaválasztásról. Áttekintjük az írói felelősség változásait a diktatúra időszakától a rendszerváltozásig és napjainkig, valamint a kortárs kultúra helyzetét – a színház, a közoktatás és az olvasási szokások kihívásait. Végül azt is megvizsgáljuk, hogy a mai alkotó inkább homo moralis vagy homo aestheticus, és milyen szerepe lehet, illetve kell-e, hogy legyen a közéleti megszólalásban.

A Dead Poets Society diákprojekt nevében a beszélgetést moderálja: Kozsán Balázs, az MCC Egyetemi Programjának hallgatója, a projekt egyik megalkotója.

Vendég:
• Bene Zoltán, író, szerkesztő, a Szegedi várostörténeti és kulturális folyóirat főszerkesztője

Regisztráció: https://mcc.hu/…/2025-12-04-a-xxi-szazad-koltoi-kortars…

Szó-Szín-Pódium: Bene Zoltán Söténd című kisregényének bemutatója

2025. június 11., szerda, Városi Rock Klub (Szeged Stefánia 6.) 18:30

Bene Zoltán Söténd című kisregénye a 96. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.

A kisregényről a szerzővel Reke Balázs beszélget.

„Söténd egy képzeletbeli település valahol a köztes-európai, közelebbről a magyar vidéken. Egy nagyfalu-kisváros, amely sötét mind fizikai, mind metafizikai értelemben. Miközben az utcáit rója délben, az embernek az a benyomása támadhat, még a nap se süt le rája. Ez persze nem igaz, mégis befészkelheti magát az érzés bárkibe, aki odalátogat. Söténd egy fekete lyuk. Nem egyedülálló e tekintetben, ahhoz kétség sem férhet, hiszen sok helyütt tapasztalni a fényelnyelés jelenségét, ám olyan koncentráltan, ahogyan Söténden, csak és kizárólag metropoliszok egyes negyedeiben találkozhatunk ezzel a képességgel, sehol másutt.”